Keresés

Alapszabály

Balatoni Kerékpáros Turisztikai Egylet Alapszabálya

 

A Balatoni Kerékpáros Turisztikai Egylet (továbbiakban: Egyesület) alakuló Közgyűlésén alapszabályát a következőkben állapította meg:

 

I. Az EGYESÜLET elnevezése, székhelye

 

Az Egyesület neve: Balatoni Kerékpáros Turisztikai Egylet

Az Egyesület rövidített neve: BKTE

Székhelye: 8184 Balatonfűzfő, Sorház u.2/8.

 

Az Egyesület kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból, támogatásokból és pályázatokból fedezi. Az Egyesület a tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Az Egyesület - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági - vállalkozási tevékenységet is folytathat. Ha az Egyesület székhelye neve megváltozik, illetőleg a társadalmi szervezet képviseletére új személy lesz jogosult, azt a bíróságnak be kell jelenteni.

 

Az Egyesület tagja csak az alapszabályban meghatározott kötelezettség teljesítésére köteles. Az Egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé. Az Egyesület tagja lehet minden természetes személy, valamint egyéni vállalkozás és jogi személyiséggel nem rendelkező, illetve jogi személyiséggel bíró cégbíróságon bejegyzett társas vállalkozás, önkormányzat, társadalmi szervezet és egyéb nonprofit szervezet. Az Egyesület tagjának jogait írásbeli meghatalmazással a tag hivatalos képviselőjén kívül a képviselő által erre meghatalmazottja is gyakorolhatja. Minden tagnak egy szavazata van.

 

Az Egyesület önkormányzati elven működő szakmai érdekvédelmi és érdekképviseleti, közhasznú társadalmi szervezet. Az Egyesület önálló jogi személy.

 

II.  AZ EGYESÜLET CÉLJA

 

Az Egyesület célja és feladatai:

  • Az Egyesület célja a balaton környéki kerékpáros turisztikai fejlesztésének segítése, a  lakosság, az önkormányzatok és a vállalkozók turisztikai tevékenységének összehangolása, a piaci marketingmunka támogatása, az idegenforgalmi adatok gyűjtésével, azok elemzésével, értékelésével, a piac szereplői közti jobb információáramlás és együttműködés biztosításával. Külön elérendő célja az Egyesületnek a balaton környéki kerékpárutak, valamit szolgáltatásaik, ezen belül is Balaton körüli bringakörút fejlesztése, gondozása, az aktív pihenés, az egészséges életmód és a családi kerékpáros turizmus elősegítése, az egészségfejlesztést elősegítő kerékpározás-barát társadalmi és intézményi szemlélet kialakítása, és hogy kialakuljanak a szabadidősportot, az ifjúsági- és az ökoturizmust elősegítő kerékpár használat feltételei, technikai, pénzügyi, személyi vonatkozásokban egyaránt, a hazai, valamint nemzetközi kapcsolatok bővítése, az euroatlanti integráció elősegítése.
  • Az Egyesület a balatoni önkormányzatokkal és civil szervezetekkel valamint együttműködni kívánó vállalkozásokkal és magánszemélyekkel karöltve munkálkodni kíván a kerékpáros turizmus fejlődése érdekében, illetve kiemelt figyelmet fordít a kerékpáros turisztikai vonzerő-és termékfejlesztés területére. Ezen tevékenységet illeszti az országos elképzelésekhez, lehetőségekhez.
  • A piaci marketing stratégia kialakításában tevékenyen részt vesz, ennek érdekében turisztikai, információs ügyfélszolgálati irodát működtet. Az iroda feladata a turizmussal kapcsolatos közhasznú információk beszerzése és átadása, az érdeklődő vendégek, a lakosság, vállalkozók és az önkormányzat részére, a parnerszervezetei működéséről, szolgáltatásai igénybevételéről, kerékpáros programokról, túrákról, versenyekről és a kerékpározható utakról. Részt vesz  kulturális, sport, környezetvédelmi, ökoturisztikai és egyéb rendezvények szervezésében, a programok kezdeményezésében és lebonyolításában.
  • Az Egyesület tagjai, mint balatoni vállalkozók, önkormányzatok és nonprofit szervezetek – felelősséget érezve a Balaton régió gazdasági és társadalmi fejlődéséért szerepet kívánnak vállalni a gazdasági életet és a társadalmat segítő kerékpáros programok szervezésében – tagjaikon keresztül – konkrét fejlesztések pénzügyi megalapozásában, megvalósításában.
  • A hosszú távú, fenntartható fejlődés érdekében az Egyesület fő feladatai a következők:

-         A kerékpáros turizmusban résztvevő, bel- és külföldi turisták számának növelése,

-         A kifejezetten kerékpáros nyaralásra érkező turisták által a régióban eltöltött vendégéjszakák számának növelése és ezzel a szezon hosszabbítása;

-         Kerékpáros csomagok értékesítés elősegítése, a kerékpáros turizmus bevételei és mutatói növelése;

-         Kerékpáros létesítmények, kerékpáros-barát szolgáltatások fejlesztése;

-         Kerékpár tárolók, illetve kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése;

-         Kerékpáros rendezvények számának és színvonalának emelése;

-         Térségi marketing ( kutatás, termékfejlesztés, kommunikáció, e-marketing);

-         Információ nyújtás ( kerékpáros információs központ működtetése);

-         Információs adatbank, internetes honlap létrehozása és fenntartása;

-         Tervezés ( kerékpáros turisztikai tervek kidolgozása, a megvalósítás menedzselése, monitoring);

-         Projektmenedzsment (projektek kidolgozása, pályázatfigyelés, -írás, tanácsadás);

-         Befektetők vonzása a térségbe (ösztönző rendszer kialakítása);

-         Minőségbiztosítás (a rendszer kidolgozása és működtetése);

-         Együttműködés a turizmus szereplőivel, koordináció;

-         Turisztikai érdekképviselet, lobbizás, tanácsadás;

-         Oktatás és képzés (előadások, szakmai továbbképző és kerékpáros túravezető tanfolyamok szervezése, kerékpáros-barát szemlélet kialakítása a térségben)

-         Kutatóintézetek, tanintézetek bevonása útján tagjai részére tudástranszferrel él;

-         Kerékpáros hagyományápolás.

Az érdekképviselet és az érdekegyeztetés során tevékenységek:

- Információs kapcsolat épít ki és tart fenn az önkormányzatokkal, állami, társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel valamint érdekcsoportokkal – kiemelten a területi, helyi kerékpáros egyesületekkel és szolgáltatókkal - mindazon területeken ahol a tagok érdekei ezt kívánják.

- Karbantartja és továbbfejleszti a balatoni kerékpáros és kerékpáros turisztikai szolgáltatások etikai normáit, ügyel ezek betartására és betartatására fellép az általánosan elfogadott normáktól eltérő magatartással szemben.

- Kapcsolatot tart fenn a nemzetközi turisztikai-szakmai és sport szervezetekkel.

- A hazai és nemzetközi fórumokon képviseli tagságát.

- Szakmai rendezvényeket szervez, kiadványokat jelentet meg és terjeszt, valamint interaktív honlapot üzemeltet.

A közhasznúsági nyilatkozatok:

 

Az Egyesület az 1997. évi CLVI. törvény 26. §. c. alpontjában rögzítetteknek megfelelően az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységet végzi:

-                     (1) az egészségmegőrzés, és a betegségmegelőzés  elősegítése,

-                     (4) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

-                     (5) kulturális tevékenység,

-                     (8) természetvédelem, állatvédelem,

-                     (9) környezetvédelem,

-                     (14) sport, a munkaviszonyban és polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sport tevékenység kivételével,

-                     (15) közlekedésbiztonság védelme,

-                     (19) euroatlanti integráció elősegítése,

-                     (20) közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások

-                     (22) közforgalom számára megnyitott út, híd fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység.

Az Egyesület  működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban szabályozott iratbetekintési és felvilágosítás adási jog rögzítésével.

 

Az Egyesület közzétételi kötelezettségét az interneten, honlapján teljesíti, valamint kifüggeszti a stűzövetség székhelyén és telephelyén.

 

Az Egyesület közhasznú szervezetként köteles az éves beszámolóval egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni, amelynek elfogadása a legfőbb szerv, a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az évente kötelező közhasznúsági jelentést (éves beszámolót) nem kell semmilyen ellenőrzést, vagy felügyeletet gyakorló szervnek megküldeni, vagy ott letétbe helyezni, ugyanakkor biztosítani kell annak bárki általi hozzáférhetőségét és saját költségére másolat készítését. A hozzáférhetőség szabályait az Egyesület SZMSZ-e tartalmazza. A közhasznúsági jelentést az Egyesület  irattározza és működése során kötelezően megőrzi, azt nem selejtezheti.

 

A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

a.)    a számviteli beszámolót;

b.)    a költségvetési támogatás felhasználását;

c.)    a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

d.)    a cél szerinti juttatások kimutatását;

e.)    a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és ezek szerveitől kapott támogatás mértéke;

f.)      a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;

g.)    a közhasznú tevékenységéről szóló rövid tartalmi beszámolót.

 

A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.

 

III.  EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE

 

Az Egyesület tagja lehet minden természetes személy, továbbá egyéni vállalkozás és jogi személyiséggel nem rendelkező, illetve jogi személyiséggel bíró bíróságon bejegyzett társas vállalkozás, önkormányzat, társadalmi szervezet és egyéb nonprofit szervezet, amely az Egyesület alapszabálya rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja. Az alakuló Közgyűlésen - az alapszabályt elfogadó és az Egyesületet létrehozó alapító tagok - a jegyzőkönyv aláírásával kötelezettséget vállalnak az Egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.

 

Az alapító tagokon kívül, a tagsággá válás előfeltétele legalább 2, a belépés időpontjában tagként bejegyzett Egyesületi tag delegálása, írásbeli ajánlása a tagsági viszony létesítésére.

 

A tagfelvételi kérelem tárgyában az Egyesület elnöksége határozattal dönt. Az Egyesületi tagság a tagfelvételi kérelemnek helyt adó elnökségi határozat meghozatalával egyidejűleg keletkezik. Az elnökség a tagfelvétel tárgyában hozott határozatát írásban, az átvételt igazolható módon közli az érintettel. Az érintett a közlést követő 30 napon belül a Közgyűléshez fellebbezhet.

 

Az Egyesületi tagság megszűnik:

-         a tag halálával, megszűnésével,

-         az Egyesület megszűnésével,

-         a tag kilépésével,

-         vagy a tag kizárásával.

 

Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve egyéni vállalkozás tagsági viszonya a cégjegyzékből, vagy egyéb bírósági/hatósági nyilvántartásból való törlésről szóló határozat jogerőre emelkedésének a napján szűnik meg.

 

Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint adományaival, erkölcsileg, szakmailag, vagy anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője, tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs, tagdíj fizetésére nem köteles. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtő személyek tiszteletbeli tisztségre megválaszthatóak (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök). A cím odaítélését az elnökség javasolja, melyet a Közgyűlés hagy jóvá.

Az Egyesület bármely tagját megilleti az Egyesületből való kilépés joga, melyet egyoldalú nyilatkozat formában, írásban kell közölni az Egyesület elnökségével. A tag kilépési jognyilatkozata hatályossá válik, és nem igényli az Egyesület elnökségének tudomásul vételét, döntését és határozathozatalát. Kilépés esetén is köteles a kilépő tag a kilépési bejelentésének időpontjáig esedékessé vált tagdíj, vagy egyéb pénzügyi kötelezettség megfizetésére. A tag kilépése esetén a jogviszony az arra vonatkozó jognyilatkozat elnökségéhez való benyújtásával, vagy beérkezésével egyidejűleg szűnik meg. A tagsági jogviszonya megszűnésekor a volt tag az esedékesen már előre megfizetett tagdíja visszafizetését nem kérheti.

 

Ha a tag féléves tagdíjfizetési kötelezettségének teljesítésével Elnökségi jóváhagyás nélkül késlekedik, minden külön eljárás nélkül kizárja magát az Egyesület tagjai sorából. Ha a tag - felhívás ellenére – nem teljesíti vállalt kötelezettségeit, tevékenysége ellentétes az Egyesület alapszabályával, vagy súlyosan vét annak normái ellen, úgy az Elnökség jogosult kizáró határozatot hozni.

Kizáró határozat esetében az érintett tag kérheti a Közgyűléstől annak felülvizsgálatát. A tagsági jogviszony megszűnésének napja: az elnökségi illetve a Közgyűlési kizáró határozat jogerőre emelkedésének napja.

A kizárás eljárásjogi szabályai:

Az Egyesület azon tagját, aki a jelen alapszabályban rögzített kötelességét (így különösen ha az Egyesület határozatát nem tartja be, ha felhívás ellenére nem tesz eleget tagdíjfizetési, vagy egyéb pénzügyi fizetési kötelezettségének) akár tevőleges, akár mulasztás formájában szándékosan megszegi, és ezzel a tagnak az Egyesületi tagságban maradása az Egyesület céljának elérését nagymértékben veszélyezteti, bármely Egyesületi tag írásbeli, a kötelezettségszegést megjelölt kezdeményezése alapján, az Egyesület Elnöksége jogosult kizárni.

 

Az Elnökség kizárja az Egyesület tagjai közül azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

 

A kizárás iránt eljárás a kötelezettségszegés tudomásra jutásától számított 30 napon (szubjektív elévülési határidő), de legfeljebb a kötelezettségszegés megtörténtétől számított 1 éven belül (objektív elévülési határidő) kezdeményezhető. A tag kizárás tárgyában első fokon az Egyesület elnöksége jár el. A bejelentés alapján az elnökség a bejelentés beérkezésétől számított 30 napon belül meghallgatja a kizárási bejelentéssel érintett tagot. A meghallgatás során az érintett taggal ismertetni kell a bejelentésben foglaltakat és a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Az eljárás alá vont a bejelentés tárgyában előadhatja álláspontját, védekezését. Eljárás során a tag képviseletét jogi képviselő elláthatja. Az elnökség a kizárás tárgyában a meghallgatást követően azonnal egyszerű szótöbbséggel határoz.

 

Az elnökség a tagkizárás tárgyában indokolt írásbeli határozatot hoz. A határozatot a bejelentő és az eljárás alá vont tagnak kell tértivevényes-ajánlott postai küldeményként kézbesíteni. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napos határidőn belül, az Egyesület Közgyűléséhez intézett, de az elnökséghez benyújtott halasztó hatályú fellebbezés terjeszthető elő a bejelentő és az érintett tag által. A tagkizárás tárgyában másodfokon az Egyesület Közgyűlése jár el és hoz egyszerű szótöbbséggel határozatot. A Közgyűlés a másodfokú eljárás eredményeként az elnökség határozatát helyben hagyja, vagy megváltoztatja. A kizárt tag tagsági viszonya az elnökség általi kizáró határozat jogerőre emelkedésének napján, vagy fellebbezés benyújtása esetén, ha a Közgyűlés az elnökség általi kizáró határozatot helybenhagyja, illetve bírósági jogorvoslat benyújtása esetén, ha a bíróság a Közgyűlés általi kizáró határozatot helybenhagyja, a Közgyűlés általi kizáró határozathozatal napján szűnik meg. Az Egyesület Közgyűlésének tagkizárást kimondó határozatát az érintett tag - a kézbesítéstől számított 30 napon belül - bíróság előtt megtámadhatja.

 

IV. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

 

Az Egyesület minden tagja azonos, egy szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult Közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag képviselője, vagy meghatalmazottja útján gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik tag képviselője, vagy meghatalmazottja a megválasztható.

 

Az Egyesület tagja köteles a Közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az Egyesületi célok megvalósítása érdekében, a Közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása megvalósításában.

 

Az Egyesület pártoló tagját a választás és megválaszthatóság valamint a szavazati jogát kivéve, megilleti a tanácskozási, javaslattételi jogosultság. A pártoló tagot jogainak gyakorlása az általa felajánlott adományának az Egyesület rendelkezésére bocsátásának időpontjától illeti meg.

Pártoló tag kötelezettsége a vállalt támogatás teljesítése.

 

A tag jogai:

  • jogosult a Közgyűlésen javaslatot tenni, tanácskozási és döntési joggal részt venni,
  • ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására,
  • felvilágosítást kérhet a  Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni,
  • használhatja az Egyesület eszközeit; viselheti jelképeit, és igényt tarthat az általa nyújtott kedvezményekre,
  • 18. életévének elérése után választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire,
  • indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira,
  • az Egyesület irataiba betekinthet, arról a saját költségére másolatot kérhet,
  • az alapszabályban meghatározott módon jogosult a Közgyűlést összehívni,
  • válaszható az Egyesület szerveibe.

 

A tag kötelezettségei:

• az Egyesület céljának megfelelő tevékenységet folytatni, megbízatása eredményéről szükség esetén az elnökségnek, illetve a Közgyűlésnek beszámolni,

• köteles a Közgyűlés által meghatározott tagdíjat fizetni, illetve egyéb pénzügyi kötelezettségeknek eleget tenni;

• köteles az Egyesület vagyontárgyait megóvni, épségüket megőrizni,

• köteles az alapszabály rendelkezéseit, a Közgyűlés és az elnökség határozatait betartani.

 

V. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

 

Az Egyesület szervei:

1.) A Közgyűlés.

2.) Az Elnökség.

3.) A Felügyelő Bizottság .

 

1. A Közgyűlés

 

Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlést az elnökség hívja össze. A Közgyűlésre minden tagot a hely és az időpont továbbá a napirend közlésével írásban kell meghívni úgy, hogy az értesítés elküldése és a Közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes Közgyűlést kell tartani.

 

Rendkívüli Közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt - a cél megjelölésével – írásban igényli, vagy a választott tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja. A rendkívüli Közgyűlést a kezdeményezéstől számított 30 napon belül kell összehívni.

A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagoknak legalább 50 %-a +1 fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirenden szereplő kérdésekben a gyűlésen résztvevő tagok számától függetlenül határozatképes.

A megismételt taggyűlésre történő meghívásnak az Egyesület elnöksége akként köteles eleget tenni, hogy az utóbb határozatképtelennek minősülő Közgyűlésre történő, a címzett részére kézbesítendő írásbeli meghívóban, vagy e-mail üzenetben el kell küldeni, és az Egyesület honlapján közzé kell tenni, a megismételt Közgyűlés időpontját az eredeti taggyűlés időpontját követő 15 napon belüli időpontban, változatlan napirend és helyszín megjelölésével köteles eszközölni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben felvett kérdésekben és a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt Közgyűlés a 2/3-os szótöbbséghez kötött kérdésekről nem rendelkezhet, ha egyébként a megismételt Közgyűlésre vonatkozó rendelkezések nélkül nem lenne határozatképes. Az eredeti közgyűlési meghívóban a tagokat (meghívottakat) tájékoztatni kell a megismételt Közgyűlés időpontjáról a változatlan napirendről, a határozatképességi szabályokról és a távolmaradás következményeiről is.

 

A Közgyűlés határozatait a megjelent tagok egyszerű szótöbbségének – kivéve azokat az eseteket ahol az alapszabály minősített szavazattöbbséget ír elő -, nyílt szavazásával hozza. A Közgyűlésen minden tagnak 1 szavazata van.

 

Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök a kérdés újbóli megvitatása után új szavazást rendel el a kérdés eldöntéséig.

Az Egyesület éves beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadásakor a határozatképes Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással dönt. Az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést a megismételt közgyűlésre vonatkozó szabályok szerint tilos elfogadni.

 

A Közgyűlést az Egyesület elnöke - akadályoztatása esetén általa kijelölt elnökségi tag - vezeti le és terjeszti elő az elnökség által előzetesen megtárgyalt javaslatokat. A Közgyűlésről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell felvenni.

 

A jegyzőkönyv tartalmazza:

  • a Közgyűlés helyét, idejét; napirendjét, a Közgyűlésen megjelent Egyesületi taglétszámot, a határozatképességre vonatkozó rendelkezéseket,
  • a határozati javaslatokat; a hozott érdemi döntések teljes szövegét, a leadott szavazatokat (a döntést megszavazók és ellene szavazók, valamint tartózkodók számát),
  • a hozzászólók nevét, a hozzászólások szövegének lényegét,
  • jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyzőkönyvezető aláírja, továbbá a Közgyűlésen megválasztott két Egyesületi tag hitelesíti.

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • tagdíj nagyságának és a tagdíjfizetés rendjének megállapítása,
  • az Egyesület alapszabályának elfogadása és módosítása és a közhasznúsági jelentés elfogadása,
  • a tisztségviselők: elnökségi tagok és a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,
  • az Egyesület éves munkatervének a megállapítása,
  • az éves költségvetés meghatározása,
  • az Elnökség éves beszámolójának elfogadása,
  • az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vétő tag kizárása iránti másodfokú eljárás lefolytatás és döntés a tagkizárás ügyében
  • az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása
  • Egyesület megszűnése esetén rendelkezik - a hitelezők kielégítése után - maradó vagyonról.
  • döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály és az alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

 

Az alapszabály elfogadásához és módosításához, tag kizárásához és az Egyesület feloszlásának kimondásához a tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges.

 

A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.

 

A Közgyűlés ülései nyilvánosak, azon megfigyelőként bárki részt vehet. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely Egyesületi tag jogos magánérdekének védelme vagy közérdek ezt szükségessé teszi.

 

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület Közgyűlésének vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

 

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

A meghívottak a Közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt.

Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.

 

2. Az elnökség

 

Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja az Egyesület működését. Az Egyesületi Közgyűlés saját tagjai sorából 4 éves ciklusra 5 fős elnökséget választ, úgy hogy 1 elnököt, 1 elnökhelyettest, 3 fő elnökségi tagot választ.

 

Az Elnökség első, alakuló ülésén, elosztja a feladatokat, soraiból megválasztja az elnökség további tisztségviselőit, kialakítja munkarendjét. Irányítja Az Egyesület tevékenységét, gondoskodik a Közgyűlési határozatok végrehajtásáról, dönt a tagok felvételéről, törléséről, elkészíti az Egyesület pénzügyi tervét, éves beszámolóját, gazdálkodik az Egyesület vagyonával, korlátlan kötelezettségvállalásra jogosult. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.

Az Elnökség ülései nyilvánosak.

Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább három havonta tartja. Az elnökségi ülést az elnök írásban, hívja össze és vezeti le.

 

Az elnök az elnökségi ülést megelőzően legalább 5 nappal e-mail üzenetben köteles az elnökségi tagokat értesíteni az ülésről. és a meghívót az Egyesület honlapján közzé kell tenni.

A meghívó tartalmazza: az ülés helyét, idejét és napirendjét.

 

Határozatképes az elnökség, ha legalább 5 tag az ülésen megjelent. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 5 elnökségi tag jelen van. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

Az Elnökség ügyrendjét – figyelemmel a közhasznú szervezetekről szóló hatályos rendelkezések alapján - maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő.

 

Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Elnökség vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

 

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

A tagsági viszonnyal kapcsolatos ügyekben az elnökség minősített többségű döntése szükséges. (Szavazategyenlőség esetén az elnök újbóli szavazást rendel el.)

 

A döntésben érdekelt egyéb személyt, szervezetet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.

 

Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza:

• az ülés helyét, idejét, napirendjét,

• az ülésen megjelent elnökségi létszámot, a határozatképességre vonatkozó rendelkezéseket,

• a határozati javaslatokat, a hozott érdemi döntéseket, a leadott szavazatokat, (a döntés mellett és ellene szavazók, tartózkodók számát),

• hozzászólók nevét és a hozzászólások szövegének tartalmát.

A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő valamennyi elnökségi tag aláírja.

 

Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás,
  • a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység,
  • az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása,
  • az Elnök éves beszámolájának elfogadása,
  • személyzeti munka irányítása,
  • tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása,
  • mindaz, amit akár jogszabály, akár az alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe,
  • az elnökség működési szabályzatának megállapítása és módosítása,
  • a munkaszervezet meghatározása,
  • éves beszámoló készítése és a Közgyűlés elé terjesztése,
  • tag ellen kezdeményezett kizárási eljárás lefolytatása, első fokon dönt a tagkizárásról,
  • minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.

Az Elnökségnek csak olyan nagykorú személy lehet a tagja, aki nincsen eltiltva a közügyek gyakorlásától és tagja az Egyesületnek, vagy a tag képviselője.

 

A testületi (Közgyűlési és elnökségi) határozatokat az érintettekkel legkésőbb az ülést követő 8 napon belül írásban, ajánlott, tértivevényes küldemény formájában, határozat kivonattal közölni kell, míg az Egyesület tagjai részére egyszerű levél formátumban kell megküldeni.

 

A testületi (Közgyűlési és elnökségi) határozatokat az Egyesület székhelyén kifüggeszti.

Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – írásbeli kérelem útján, az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.

 

Az iratok kezelése és őrzése az Egyesület elnökének feladata Köteles továbbá külön nyilvántartást vezetni az Egyesület határozatairól, amely nyilvántartásból a határozat teljes szövege, meghozatalának ideje, és a határozat meghozatalával kapcsolatos szavazás aránya megállapítható.

 

Az Elnökség jogosult az Egyesület működését segítő szervezet, iroda, területi szervezetek, szekciók kialakítására. A kiszolgáló tevékenységek különösen könyvelői, könyvvizsgálói, irodavezetői, titkári és jogi képviseletek lehetnek. A működés zavartalanságához szükséges tevékenységeket az Elnökség alvállalkozói szerződéssel, munka, vagy megbízási jogviszony keretében biztosíthatja. A munkáltatói jogokat az így létrehozott szervezet felett az Elnökség elnöke gyakorolja ideértve a megbízással foglalkoztatottakat is.

Megszűnik az elnökségi tagság:

a) a megbízás időtartamának lejártával,

b) közgyűlési visszahívással, vagy tagi meghatalmazói visszahívással,

c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,

d) lemondással,

e) elhalálozással

 

Az Egyesület azon elnökségi tagját, akinek tartós akadályoztatása (pl. betegség, külföldi távollét stb.) folytán az elnökség munkájában való részvétele nem lehetséges, vagy a jelen alapszabályban és vagy az elnökség által megállapított működési szabályzatban rögzített kötelességét, feladatát (így különösen ha: az elnökség munkájában és ülésein rendszeresen nem vesz részt, nem közreműködik az éves beszámoló elkészítésében és a Közgyűlés elé terjesztésében, az elnökség által elfogadott munkarendből eredő kötelezettségének nem tesz eleget) akár tevőleges, akár mulasztás formájában megszegi, és ezzel az elnökségi  tagnak az Egyesület elnökségében maradása az elnökség hatáskörébe tartozó feladatok ellátását - és ez által az Egyesület céljainak elérését - nagymértékben veszélyezteti, bármely elnökségi és Egyesületi tag írásbeli, az indokot is megjelölő kezdeményezése alapján, az Egyesület Közgyűlése  visszahívhatja tisztségéből. Az elnökségi tagi tisztség a visszahívást kimondó határozat kézbesítésével válik hatályossá. Az elnökségi tag bármikor lemondhat tisztségéről.

Az Egyesület elnöke

A elnökét 4 éves időtartamra a Közgyűlés választja. Az Elnök tevékenységével a Közgyűlésnek felelős.

 

Az Elnök feladata és hatásköre:

 

- az Egyesület tevékenységének irányítása;

- a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;

- döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;

- a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;

- kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;

- irányítja az Elnökség munkáját;

- vezeti az Elnökség üléseit;

- képviseli az Egyesületet;

- intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

- összehívja az Elnökség üléseit;

- irányítja az Egyesület gazdálkodását;

- gyakorolja a munkáltatói jogokat;

- minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály, vagy alapszabály az Elnök hatáskörébe utal.

Az Elnökhelyettes jogai és kötelességei:

–     az Elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesíti az Elnököt,

–        az Elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges.

–        köteles saját vagy utalt jogkörében tett eljárásairól az intézkedését követő elnökségi ülésen beszámolni

Az Egyesület képviselete

 

Az Egyesület elnöke az Egyesületet önállóan képviseli. Az elnök e jogkörében önállóan jogosult:

-         bíróságok és harmadik személy előtt az Egyesület nevében eljárni,

-         polgári jogi szerződéseket megkötni, jognyilatkozatokat megtenni,

Az Egyesület bankszámlája felett az elnök és az elnökhelyettes együttes aláírással rendelkezhet.

 

3. A Felügyelő Bizottság  (FB)

Az Egyesület ellenőrző szerve a Felügyelő Bizottság  , amely 3 főből áll. Az Egyesület Közgyűlése tagjai sorából 4 éves ciklusra 3 fős FB-t választ, úgy hogy 1 FB elnököt és 2 fő FB tagot választ. Az FB megbízatása 4 (négy) évre szól. Az FB első, alakuló ülésén, elosztja a feladatokat, soraiból megválasztja az FB további tisztségviselőit.

Az Felügyelő Bizottság  ügyrendjét – figyelemmel a közhasznú szervezetekről szóló hatályos rendelkezések alapján - maga határozza meg.

A Felügyelő Bizottság  tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek.

Az FB tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult Az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni Az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.

 

A Felügyelő Bizottság  köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni ha arról szerez tudomást, hogy:

-         a szervezet működése olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

-         a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

A Felügyelő Bizottság  indítványára az Elnökség, vagy annak elnöke az indítvány megtételét követő 30 napon belül köteles az Elnökséget összehívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az elnökség összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

 

Ha az Elnökség vagy annak elnöke a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság  köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó Veszprém Megyei Főügyészséget.

 

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki

a) a vezető szerv elnöke vagy tagja;

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat –; illetve

d) az a)–c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója;

e) a közhasznú szervezetekről szóló törvény 9. § (1) bekezdésében foglaltak alapján ki van zárva.

Az FB üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. Az FB bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az FB ülésén a résztvevő tagok aláírják.

 

A Felügyelő Bizottság  tagjait az Egyesület Közgyűlése visszahívhatja. Visszahívás esetén a Felügyelő Bizottság i tagság megszűnik. A Felügyelő Bizottság i tagok visszahívására vonatkozó eljárási szabályok megegyeznek az elnökségi tagokra vonatkozó visszahívás rendelkezéseivel.

 

A Felügyelő Bizottság  üléseit szükség szerint tartja; de évente két (félévente egyszer) ülés tartása kötelező. A Felügyelő Bizottság  ülését az FB. elnöke hívja össze és vezeti le. Az FB. elnöke az FB. ülést megelőzően legalább 5 nappal írásban köteles az FB. tagokat értesíteni az ülésről.

 

Az FB. ülésére szóló meghívónak tartalmazni kell:

  • az FB. ülés helyét és idejét
  • az FB. ülés napirendjét.

 

A Felügyelő Bizottság  ülése akkor határozatképes, ha mindhárom tag az ülésen megjelent. A Felügyelő Bizottság  határozatát egyszerű többséggel nyílt szavazással hozza. Az FB. ülései Az Egyesület tagjai számára nyilvánosak.

 

Az FB. ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza:

• az ülés helyét, idejét, napirendjét,

• az ülésen megjelent FB. tagok létszámát, a határozatképességre vonatkozó rendelkezéseket,

• a határozati javaslatokat, a hozott érdemi döntéseket, a leadott szavazatokat, (a döntés mellett és ellene szavazók, tartózkodók számát),

• hozzászólók nevét és a hozzászólások szövegének tartalmát.

 

A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő valamennyi FB. tag aláírásával látja el.

 

 

VI.  Összeférhetetlenségi szabályok

 

A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján

•      kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

•      bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem lehet az Egyesület tisztségviselője, aki

•          közügyektől eltiltás hatálya alatt áll,

•          büntetett előéletű.

 

VII. Az Egyesület gazdálkodása

Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.

Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:

– tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg és évente felülvizsgál,

– magán és jogi személyek támogatásai;

– az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;

– rendezvény bevétel;

– egyéb bevételek.

Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.

Az Egyesület vagyona oszthatatlan, pénzeszközeit házi pénztárban és vagy bankszámlán kezeli.

A tagok által fizetendő tagdíj mértékét, fizetésének gyakoriságát, határidejét és módját, az Egyesület Közgyűlése állapítja meg.

 

A tagdíj mértéke: 2010. évben az alapító Közgyűlésen elfogadottak szerint az alapító okiratban jegyzőkönyvében is rögzítette.

 

Tagdíj fizetés esedékessége: az éves tagdíjat a tagok előre esedékesen tartoznak megfizetni minden év február 28. napjáig, amelyről Az Egyesület számlát állít ki.

Az Egyesület egyszeri támogatást (visszatérítendő, vissza nem térítendő, valamint kamattámogatást) nyújthat. Az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő-, mellékállású vagy tiszteletdíjas alkalmazottat is foglalkoztathat.

 

Az Egyesület a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet szabályozásának megfelelően végzi gazdálkodása könyvvezetési, nyilvántartási, adózási adminisztrációs tevékenységét.

 

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény, továbbá az irányadó más jogszabályok szerinti mértékben és feltételek szerint

 

a/. az Egyesületet

1. a létesítő okiratában meghatározott cél szerinti tevékenysége után társasági adómentesség,

2. vállalkozási tevékenysége után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény,

3. helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény,

4. illetékkedvezmény,

5. vámkedvezmény,

6. egyéb - jogszabályban meghatározott - kedvezmény,

b/. a közhasznú szervezet által - cél szerinti juttatásként - nyújtott szolgáltatás igénybevevőjét a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó mentesség,

c/. az Egyesület támogatóját a közhasznú szervezet - létesítő okiratban rögzített céljaira - adott támogatás (a továbbiakban: adomány) után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, illetve személyi jövedelemadó kötelezettséget érintő kedvezmény,

d/. tartós adományozás esetén a c) pont szerinti támogatót a támogatás második évétől külön kedvezmény illeti meg.

 

Az Egyesület, amennyiben az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása áll fenn a kedvezmények igénybevételére nem jogosult.

 

A közhasznú Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével és csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.

 

Az Egyesület a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

 

Üzletszerű gazdasági tevékenységet az Egyesület kizárólag céljának elősegítése érdekében, és kiegészítő jelleggel folytat, azzal, hogy az e tevékenységéből származó nyereséget sem oszthatja fel, azt az alapszabályában meghatározott céljai megvalósítására fordítja.

. Az Egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.

Az Egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönülten kell kezelni.

VIII. Az Egyesület megszűnése

 

Az Egyesület megszűnik:

-         ha a Közgyűlés az Egyesület feloszlását kimondja,

-         más szervezettel való egyesüléssel,

-         feloszlatással,

-         megszűnésének megállapításával.

 

Az Egyesület megszűnése esetén -a hitelezők kielégítése után - vagyonáról a Közgyűlés döntése szerint kell rendelkezni.

Az Egyesület megszűnésével kapcsolatos feladatokat a kijelölt felszámolók látják el.

 

 

 

 

IX. AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE

 

15. Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet – az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 14. § (1) bekezdése alapján – az ügyészség gyakorolja.

 

 

X. Vegyes rendelkezések

 

Az Egyesület nyilvántartásba vétele: Az Egyesület a jelen alapszabályban foglaltak alapján képviselője által kérelemmel fordul a Veszprém Megyei Bírósághoz az Egyesületet nyilvántartásba vétele iránt.

Az Egyesület maga határozza meg működésének szabályait. Az Egyesület határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a Bíróság előtt megtámadhatja.

 

Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete  pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyûlési és önkormányzati képviselőjelöltet nem állít és nem támogat.

 

Az Egyesület szolgáltatásait a nyilvántartott tagságon kívül minden arra rászoruló és abban érdekelt személy, továbbá bárki mindennemű megkötés nélkül igénybe veheti, olymódon, hogy részt vehetnek az Egyesület által szervezett és a kerékpárhasználattal kapcsolatos, ismeretterjesztést célzó és szakmai tanácsadást biztosító programokon, Föld napjához és az Autómentes naphoz kötődő rendezvényeken. Az Egyesület egyéb szolgáltatásait igénybe vevő kérelmét az Elnökséghez írásban juttatja el, amely szerv a döntést követően a kérelmezőt 30 napon belül írásban tájékoztatja.

 

Az irányadó jogként a polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezései, és az egyesülésekről szóló 1989. évi II. tv. és a közhasznú szervezetekről szóló  1997. évi CLVI. tv. rendelkezései, a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 114/1992. (VII. 23.) Korm.rendeletnek megfelelően alkalmazandó, figyelemmel az Egyesület közgyűlési határozataira is.

Az Egyesület jelen alapszabályát az Egyesület 2010. November 16-i alakuló ülése állapította meg és fogadta el.

 

 

Balatonalmádi, 2010. november 16.

 

________________________                       _________________________

 

az egyesület elnöke                                      jegyzőkönyvvezető

 

 

________________________                       _________________________

 

jegyzőkönyv hitelesítő                                  jegyzőkönyv hitelesítő